 |  |  |
|---|---|---|
 |  |  |
 |  |  |
M3 autópálya Füzesabony-Polgár között
Engedélyezési és kiviteli terv
A hazai gyorsforgalmi úthálózat egyik kiemelkedően fontos eleme a Budapestet a keleti régióval -- és Ukrajnával -- összekötő M3 autópálya. Az M3 autópálya gyorsforgalmi úti kapcsolatot teremt Budapest, Gödöllő, Hatvan, Gyöngyös, Füzesabony, Tiszaújváros, Polgár, Nyíregyháza, Vásárosnamény között közvetlen kapcsolattal, Miskolc térségével az M30 autópálya, Debrecen régiójával pedig az M35 autópálya létesít közvetett összeköttetést. Idegenforgalmi szempontból is jelentős, mivel elősegíti a Mátra a Bükk és a Zempléni-hegység üdülőkörzeteinek a megközelítését. E71 jelű útként a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) része.
A szakasz engedélyezési tervei 1992-93-ban készültek, majd a kiviteli tervezés 1997-ben kezdődött
A Füzesabony-Polgár közötti 60 km hosszú (114-174 kmsz) szakasz kiviteli terveit az UNITEF-CÉH Mérnökiroda Kkt. készítette.
Az autópályát 120 km/h tervezési sebesség figyelembe vételével, 2×2 sávos, mindkét oldalon leállósávval ellátott, klasszikus autópálya keresztmetszettel kellett megtervezni oly módon, hogy távlatban lehetőség legyen kétoldali harmadik forgalmi sávok létesítésére. Ennek megfelelően az autópálya-aluljárókat a 2×3 sávnak megfelelő nyílást szabadon hagyva kellett megtervezni. Ezt a távlati igényt a csomóponti és pihenő ágak
tervezésekor ugyancsak figyelembe kellett venni. A főúthálózattal való kapcsolatot a Füzesabonynál, Mezőkövesdnél, Mezőkeresztesnél, Igricinél, Hejőkürtnél és Polgárnál létesített csomópont biztosítja. Komplex pihenő épült Gelejnél, míg egyszerű pihenő létesült Mezőszemerénél, Igricinél és Polgárnál.
A 404 m hosszú Tisza-híd esetében költségmegtakarítási megfontolások miatt a kétoldali leállósávot nem kellett átvezetni. A szakaszon 54 db műtárgy épült: 24 db felüljáró és 30 db aluljáró. A nyomvonal keresztezett 9 db meglévő utat, 5 db vasútvonalat, 12 db vízfolyást. Épült továbbá 5 db vadátjáró műtárgy és 23 db földút átjáró a mezőgazdasági munkák zavartalan végzéséhez.
Az autópálya kiszolgáló létesítményei közül említést érdemel az Emődi Mérnökségi Telep.
Az autópálya létesítése során a környezetvédelem igényeinek kielégítése is kiemelt fontossággal bírt. Az élővilág védelmét szolgálják a vadátjárók, amelyek lehetőség szerint a vízfolyásokon létesített műtárgyakkal együtt kerültek kialakításra. Az autópálya mellé több km hosszban véderdőt, illetve erdősávot telepítettek. A madarak védelme érdekében fafonatos madárvédő falak épültek a Hajdú-Bihar megyei szakaszon, a Tisza árterületén, a Király-ér környezetében és a hernyópázsitos mocsárrét szakaszán. A legnagyobb környezetvédelmi beruházás a szakaszon a hernyópázsitos mocsárrét áthidalására épült 240 m hosszú híd. Építését a terület egyedülálló növényvilága indokolta.
A kedvezőtlen geotechnikai adottságok miatt több helyen különleges alapozásra volt szükség mind a folyópálya, mind a hidak térségében. Nagy mennyiségben kerültek alkalmazásra geotextíliák, georácsok, függőleges geodrének. Ez utóbbi beépítése a konszolidáció gyorsítása mellett növelte az altalaj teherbírását is.
A magyarországi autópálya-építés történetének leghosszabb egybefüggő szakaszának tervezésében az UNITEF-CÉH Mérnökiroda Kkt (tagjai: UNITEF ’83 Zrt. generáltervező és a és Céh zRt.) mellett kiemelt feladatot kapott a FŐMTERV Zrt és az UVATERV Zrt. A kivitelezés 2000-ben kezdődött a Magyar Autópálya-építő Konzorcium, illetve Tisza-híd és a Mocsárréti-híd megépítésére a Magyar Hídépítő Konzorcium fővállalkozásában. A forgalomba helyezésre 2002. novemberében került sor.
A projekt 2005-ben szakmai elismerésben részesült, elnyerte a Tierney Clark díjat.