M3 autópálya Gyöngyös - Füzesabony között

Kiviteli terv

​​

A hazai gyorsforgalmi úthálózat egyik kiemelkedően fontos eleme a Budapestet a keleti régióval - és Ukrajnával - összekötő M3 autópálya. Az M3 autópálya gyorsforgalmi közúti kapcsolatot teremt Budapest, Gödöllő, Hatvan, Gyöngyös, Füzesabony, Tiszaújváros, Polgár, Nyíregyháza, Vásárosnamény között közvetlen kapcsolattal, Miskolc térségével az M30 autópálya, Debrecen régiójával pedig az M35 autópálya létesít közvetett összeköttetést. Idegenforgalmi szempontból is jelentős, mivel elősegíti a Mátra a Bükk és a Zempléni-hegység üdülőkörzeteinek a megközelítését. E71 jelű útként a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) része.

​

Az M3 autópálya Gyöngyös -Füzesabony közötti (70-114 kmsz) szakaszon a tervező Konzorciumon belüli munkamegosztás keretében az Unitef-83 Zrt feladata a 85-95 kmsz. közötti szakasz kiviteli terveinek elkészítése volt.

​

Az autópályát 120 km/h tervezési sebesség figyelembe vételével, 2×2 sávos, mindkét oldalon leállósávval ellátott, klasszikus autópálya keresztmetszettel kellett megtervezni oly módon, hogy távlatban lehetőség legyen kétoldali harmadik forgalmi sávok létesítésére. Ennek megfelelően az autópálya-aluljárókat a 2×3 sávnak megfelelő nyílást szabadon hagyva kellett megtervezni. Ezt a távlati igényt a csomóponti és pihenő ágak tervezésekor ugyancsak figyelembe kellett venni. Az autópályával együtt nyerte el végső kiépítését a Gyöngyös-Nyugat csomópont. A főúthálózattal való kapcsolatot a Gyöngyös-Keletnél, Nagyfügednél (3206.j. út), Kálnál, és Füzesabonynál létesített csomópontok biztosítják. Komplex pihenő létesült a 82. kmsz. térségében (Borsókúti) és a 106 kmsz. térségében (Rekettyés), míg egyszerű pihenő létesült Halászaranyosnál, Nagyfügednél és 92 kmsz. térségében (Kisasszonytér).

​

Az autópálya műtárgyait a távlati bővítés elvének megfelelően, a teljes keresztmetszet átvezetésével kellett megtervezni.

​

Az autópálya kiszolgáló létesítményei közül említést érdemel Káli Mérnökségi Telep.

​

A csomópontban az akkori diszpozíció értelmében útdíjfizető kapuk létesültek, amelyek a későbbiekben elbontásra kerültek.